Az első üdülőt 1940-ben adták át. Ez volt az érsekség által építetett kalocsai katolikus diáknyaraló – szegényebb sorsú tanulókat üdültettek itt. (Papok strandjának hívták helyben a patajiak. Korábban egy egyházi személy hétvégi nyaralója volt, de kibővítették: a nyaralóban még kápolna is volt.) Szelid nagyarányú fejlesztése az 1960-as évektől kezdődött: rengeteg ifjúsági és vállalati üdülő épült ekkor s később a magánüdülők is megjelentek. Erre felépült az őket kiszolgáló korszerű vendéglő és szállásrendszer (pl. Tó-szálló, Tó-vendéglő), kemping. Az egykori magántulajdonú Bencze-kastélyból ifjúsági szállót építettek. Ezekben az években szabadtéri színpad és mozi működött. Megrendezték a Szelidi Ifjúsági Napokat, amelyen gyakran 10-20 ezer fő vesz részt. Többször volt a Duna menti Folklórfesztiválok otthona, előadásokkal és időszaki kiállításokkal, műsorokkal stb. A korabeli sajtóban rengeteget cikkeztek róla. Ebben az időszakban a Szelidi-tavat Bács-kiskun megye „Kis Balatonja”-ként emlegették. A Szelidi-tavat korábban halászták, bár a víz erős sótartalma miatt nem volt jelentős halállománya. Érdekes, hogy a pontyok a sóösszetétel következtében jellegzetesen eltérően fejlődtek, húsuk íze is más volt a szokásosnál.
Az utóbbi négy évtized alatt a Szelidi-tó igazi horgászparadicsommá fejlődött. Különösen igaz ez az utóbbi évekre, amikor is egy dunapataji egyesület vette át a tó kezelését. (A Sporthorgász Egyesület Dunapataj több száz tagot számlál, így az egyik legjelentősebb egyesület a környéken.) Az utóbbi években gyakorlattá vált a horgászversenyek szervezése, amelyek mindig tömegeket vonzanak ide az ország minden részéről. Több évig harcsafogó versenyt tartottak, 2008-tól pedig országos pontyfogó versenyt tartanak. Az egyesület a tó körüli természeti környezet takarításában, a dunapataji közéletben is tevékenyen részt vesz, ugyanakkor gondoskodik a tó halállományáról is.
