Néveredet és történelem
Szelid eredetileg egy kis falucska volt a Szelidi-tó mellett, feltehetőleg a mai V. és IX. utcák környékén. Szelid falut a török adóösszeírások 1548-ban és 1560-ben még említik, majd később a falu teljesen elpusztult. Nevét egyedül a közelben fekvő puszta (Szelid-puszta) és a Szelidi-tó őrizte meg. A tó gyógyhatását már nagyon korán felismerték. Jegyzőkönyvek tanúskodnak arról, hogy hogyan gyógyultak meg emberek: pl. az 1700-as évek elején Pataji Sámuel pataji református lelkész épült fel a tó vizétől, vagy egy Patajon szállást kapó káplán nyomorult felesége gyógyult meg itt, aki hálából keresztet állított a tó partján. Mindenféle betegségre jó volt a víz: száraz köszvény, csontfájás, rühösség, himlő, csúz, köszvény stb. Ekkor „valóságos Mekkája volt” a Szelidi-tó a Sárköz betegeinek. Természetesen a helybeliek különféle legendákkal próbálták magyarázni a tó nevét. Az egyik ilyen legenda szerint egy csatában a magyarok a törököket a vízbe szorítván nevetve és csúfolódva mondták: „Szelidülnek már!”, s innen lett a tó neve Szelid. Szelid történelmének igencsak beszédes jelei a régészeti leletek, amelyek arról tanúskodnak, hogy az ember kedvelte a tó környékét, és az úgynevezett Vár-domb környékén szívesen telepedett le. Ez nem is volt véletlen, hiszen a dombról jól lehetett látni az egész vidéket, a dombon kialakított sáncba húzódva megvédhették magukat, sebeiket pedig a kiváló gyógyhatású vízzel gyógyították. A természeti környezet pedig a megélhetés bőséges tárházát adta a tó környékén: vízimadarak, halak, a Duna árjaitól mentes művelhető terület, legeltetésre alkalmas puszta, kaszálók stb.
Az egyetlen szelidi magaslat, a Vár-domb védelmi célokat is szolgált: még a későbbi katonai térképeken is szelidi sáncként, jellegzetes katonai pontként tüntetik fel. Az elmúlt években kerültek elő az üdülőövezetből a középkori Szelid falura utaló nyomok: agyagedények, egyszerűbb és áttört díszítésű kályhaszemek. Később, a 19. és 20. században a tó környékén jelentős gazdálkodás folyt: a szőlőtermesztés ősi helye volt, Szelid-pusztát pedig ősidők óta a pataji földművesek birtokolják és használják. Csepegen a szőlők mellé építette meg kastélyát Bencze Gábor földbirtokos. Ez az első komolyabb épület a tó körül. Ugyanebben az időben tanyák sora alakul ki a tó körül, amelyet a termelőszövetkezeti rendszer szinte teljesen felszámolt. Bencze Gábor földbirtokos. Ez volt az első komolyabb épület a tó körül. Ugyanebben az időben tanyák sora alakul ki a tó körül, amelyet a termelőszövetkezeti rendszer szinte teljesen felszámolt.
